17 , -  




FAQ







-




















Eurasian Movement (English)



.. " "" -


.. " "

>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
(.) | mp3
.

(- mp3, . 1 )
:
- -
- -

--
[ ]
[ ]
[ -]
[ ]
[ ]
- [ ]
[ ]
[ ]
? []
[ ]
.. >>
>>
>>
>>
>>
" "
, 125375, , , 7, 4, 605, (. )
:
+7(495) 926-68-11
- , , , , CD, DVD, VHS , , "" .
E-mail:
  • " "
    -:
    +7(495) 926-68-11
  • - " "
  • . ()

  • [ ]

  • .
    : 117216, / 9, ..

    " "




  •    width=

      width=

    - width=
    Rambler's Top100



    ..

    -
    evrazia - lj-community
    -
    -




    (VIII )

    ( )

    ( )

    ( )

    . @Mail.ru
    Gecse Gza | Magterlet, peremvidk s a totalitrius szifilisz  

    Gecse Gza

    Magterlet, peremvidk s a totalitrius szifilisz[1]

    Oroszorszg s Eurpa. Orosz geopolitikai szveggyűjtemny, Zrnyi Kiad, 2004. 446 old.

    Szerkesztette: Ljubov Siselina s Gazdag Ferenc.

    Nyikolaj Jakovlevics Danyilevszkij Oroszorszorszg s Eurpa [Rosszija i Jevropa]cmű 1869-ben Szentptervron megjelent knyvnek cmt klcsnzte a tbb orosz szerzőtől vlogat kiadvny.

    A szveggyűjtemny magyar szerkesztője, Gazdag Ferenc - a geopolitika, mint tantrgy egyik magyarorszgi jrahonostja-, előszavban utal e tudomnyg II. vilghbor ta problematikus jellegre. A geopolitika ugyanis - br a faji gondolathoz nem volt kze -, a III. Birodalomban nem csupn npszerű volt, hanem - szarkasztikusan fogalmazva, gondoljunk csak az lettr-elmletre - alkalmazott tudomnynak szmtott. Nem kell ezrt csodlkozni azon, hogy 1945 utn a geopolitikt trsgnkben ltudomnynak kiltjk ki, ami azrt volt abszurd, mert a Szovjetuni s az Egyeslt llamok vilgegyenslyra plő j nemzetkzi rend, a bipolris vilg ltrehozsa hogy ismt Gazdag Ferenc szavait idzzk - a vilg eddigi legnagyobb geopolitikai művelete volt.

    Maradjunk azonban Danyilevszkij nvad ktetnl, amelyet ekkora terjedelemben mg nem fordtottak magyarra. Az eredeti Oroszorszg s Eurpa orosz fldn előszr hirdette a ktplus vilg szksgessgt. A knyvet - amelyet a pnszlvizmus biblijnak is neveztek -, az olasz s az szaknmet egysg friss ltrejtte ihlette. A pnszlvizmust, ezt a 19. szzad ta nemcsak Oroszorszgban npszerű klpolitikai doktrnt, olyan szellemi irnyzatknt jellemezhetjk, amely Eurpa szlv szempontok szerinti jjszervezst tervezte. Nem tekinthető termszetellenesnek, hogy az orosz pnszlvok ezt orosz vezetssel kpzeltk el.

    Az orosz birodalmi gondolat első tudomnyos ignyű, sznvonalas kifejtse lehetett az oka Danyilevszkij tartsnak szmt oroszorszgi npszerűsgnek, hisz az Oroszorszg s Eurpa 1895-ig sszesen t kiadst rt meg. (Ez azrt is meglepő, mert az 1869-es llapotokhoz kpest a vilg kzben jelentősen vltozott, radsul a művet - nyelvi nehzkessge miatt, amit a mostani magyar fordts meglehetősen hűen tkrz , erőfesztst okoz munka volt olvasni. (Egybknt ma is az.)[2]

    Oroszorszgban Danyilevszkijt megelőzően nemcsak Mihail Pogogyin, az Akszakov-testvrek (Konsztantyin s Ivan), Jurij Szamarin rt Eurpa szlv szempontok szerinti jjszervezsnek szksgessgről[3], hanem - hogy csak az oroszoknak kitntetett szerepet szn, nagyobb sszefoglal műveket emltsk - a szlovk Ludovit Stur s a ksőbb Szerbiban harcol Rosztyiszlav Fagyejev tbornok is. Alekszandr Sztronyinrl pedig klnsen azrt nem szabad megfeledkeznnk, mert amellett, hogy erősen hatott r Danyilevszkij, ms volt a diagnzisa arrl, ami Eurpban trtnt, s alapvetően ms volt a recept is, amit a bajok orvoslsra ajnlott.

    Ami a Zarja [Hajnal] nevű szentptervri folyiratban 1869-ben folytatsokban megjelent Danyilevszkij-knyvben alapjban vve j volt, hogy a szerző a tervezett kelet-eurpai szlv szvetsget alkot npeket, illetve llamokat nem kvnta kzvetlenl Oroszorszghoz csatolni. gy gondolta, hogy az Oszmn- s a Habsburg Birodalom elpuszttsa utn a terletkn ltrehozott tlnyomrszt szlv llamok laza szvetsgi szlakkal ktődnek majd az Orosz Birodalomhoz, s erre a kelet-eurpai llamszvetsgre tmaszkodva biztosthat az Eurpa fltti orosz hegemnia, s ennek ksznhetően Oroszorszg az Amerikai Egyeslt llamokkal az egsz vilgon meg tudja teremteni a vilg harmonikus erőegyenslyt. Kr, hogy a szveggyűjtemnybe erről a bipolris egyenslyrl rtak egy jelentktelen utalst leszmtva nem kerltek be.

    Mrskelt vilguralomrl van teht itt sz, br el kell ismernnk: a kortrsak szmra a knyv alapvetően mst zent, hisz a kt v mlva az akkori orosz fővrosban nll ktetben megjelentetett Oroszorszg s Eurpa nem ekkor, vagyis 1871-ben, hanem az 1877-78-as orosz-trk hbor folyamn, illetve Danyilevszkij 1885-ben bekvetkezett hallt kvetően 1888-ban, illetve 1889-ben vlt igazn npszerűv Oroszorszgban. [4] A szveggyűjtemnyt kezbe vevő olvas ezt a httr-informcit viszont nem kapja meg.

    Ugyangy zavar, hogy a tbbi mű keletkezsnek pontos ideje is gyakran hinyzik.

    Nemcsak a szakember szmra van jelentősge, pldul annak, hogy Konsztantyin Leontyjev A pnszlvizmus s a grgk[Panszlavizm i greki] cmű cikkt 1873-ban, vagyis az 1870 s 1872 kztti, a bolgr nll egyhzmegyrt a konstantinpolyi grg egyhzi vezetssel vvott Leontyjev szerint testvrgyilkos, egybknt bolgr győzelemmel vgződő (bolgr-grg) kzdelem utn rta.[5]

    Az ortodox belviszly Leontyjevet korbbi elkpzelsei fellvizsglatra ksztette s e tanulmnyban egszen mst mond immr, mint amit korbban lltott. Az 1880-as vekben kzlt rsai pedig majd arrl tanskodnak, hogy pontosan felismerte azt, hogy a klnbző szlv nemzeti kzssgek kln nemzetek (ez addig - legalbbis az oroszok szmra - nem volt egyrtelmű). Leontyjevnek nem voltak illzii sem a pnszlvok felttelezte dlszlv, illetve a csehszlovk nemzet egysgt illetően. Hasznos lett volna rszleteket kzlni 1878-as "Templom s egyhz" [Hram i cerkov] cmű tanulmnybl. A főknt szpirodalmi munkssgrl hres Fjodor Dosztojevszkij ugyanekkor rja politikai cikkeit. Ők ketten tekinthetők a ksőbbi eurzsiai irnyzat szellemi előksztőinek. Dosztojevszkijnek "Az r naplja"cmű [Dnyevnyik piszatyelja] folyiratbl viszont a legfontosabb rszeket a szveggyűjtemny dcsretremltan kzli.

    Az eurzsiaiak vagyis az 1920-as vekben az orosz emigrciban megszlető orosz klpolitikai iskola kpviselői az oroszoknak elsősorban nem szlv, hanem "szlavoturni", teht kontinentlis, vagyis szrazfldi lelkletet tulajdontottak. Ők lesznek majd azok, akik szaktanak (az eurpainak tekintett) pnszlv politikval.

    Ezekből a nemcsak Magyarorszgon, hanem az 1990-es vekig Oroszorszgban is ismeretlen rsokbl ad kzre igen fontosakat a szveggyűjtemny.

    A fordtk is ezekre az utbbi vekben Oroszorszgban kiadott, illetve jra-kiadott j-rgi művekre hivatkoznak. Radsul a kortrs szerzőktől kzlt j tanulmnyok is ezek csapsirnyn haladnak.

    Furcsa s korntsem befejezett diskurzus ez, amelyben a mlt s a jvő egymssal felesel. A ktet tansga szerint Danyilevszkijnek s Leontyjevnek a hatsa napjainkban pldul nagyobb, mint szz vvel ezelőtt volt. [6]

    A szvegeket vlogat orosz szerkesztő, Ljubov Siselina lltsa az, hogy a nemzetpolitika az orosz geopolitika egyik kzponti tmja.

    Vltoztatva szavainak sorrendjn ugyanolyan igaz kvetkeztetsre jutunk, mivel a geopolitika az orosz nemzetpolitika egyik kzponti tmja.

    Logikus teht, hogy a szerkesztők mikpp vlogattak.

    A szlavofilekkel hadakoz nyugatos irnyzat alaptzise az 1840-es vekben az volt, hogy Oroszorszg csupn elmaradottsgban klnbzik (Nyugat-)Eurptl. Ezrt rdekes, hogy a szveggyűjtemny elejn az ehhez az irnyzathoz tartoz Szergej Szolovjov, Lev Mecsnyikov s Vaszilij Kljucsevszkij rsai tudatostjk a fldrajzi tnyező dntő befolyst a moszkvai, illetve a ptervri kzpont llam letre.

    Danyilevszkijt a szerkesztő Ljubov Siselina a szlavofilekhez sorolja, de biztos, hogy ezt sokan vitatjk majd. Az 1850-60-as vekre a pnszlvok derkhadt valban a szlavofilek adtk, de pnszlvv vlt az 1860-as vek egyik legbefolysosabb főszerkesztője, a nyugatos Mihail Katkov is, aki npszerűsgt a lengyel felkels idejn rt brutlis lengyelellenes cikkeivel szerezte. Nemcsak tőle, hanem a tbbi korai orosz llamnacionalisttl, gy pldul Alekszandr Sztronyintl sem olvashatunk itt semmit, pedig 1870-ben megjelent "A politika, mint tudomny" [Polityika kak nauka] cmű ktete alapmű.

    Radsul ppen geopolitikai rtelemben alapvetően ms, mint napjainkig brmelyik a szveggyűjtemnyben kzlt rs, hisz - Amerika-bartsga mellett - ő egsz Eurpa meghdtsra kszl, igaz, csak hossz tvon. Rvid tvon orosz kortrsai tbbsghez hasonlan - a nmetekkel val egyttműkds hve.

    A klasszikus geopolitika megalapti: a brit Sir Halford J. Mackinder, a svd Rudolf Kjelln, a nmet Friedrich Ratzel s a francia Vidal de la Blache a 19. s a 20.szzad forduljn rtk meg alapműveiket, melyben a fldrajzi krnyezet s a politika viszonyt tanulmnyoztk.

    A szveggyűjtemnyben kifejezetten az ő szemlletmdjukat előszr Venyiamin Szemjonov-Tyan-Sanszkij 1915-s művben fedezhetjk fel, amelyben rszletesen beszl az orosz Tvol-Kelet etnikai rtelemben vett srlkenysgről[7], illetve arra tall meggyőző rveket, hogy mirt van szksge Oroszorszgnak Konstantinpolyra, valamint a tengerszorosokra.

    Ez a szinte mr-mr monomnis hevlet Dosztojevszkijtől kezdve csaknem mindegyik orosz szerzőre jellemző, s mint alapjban vve pnszlv programmal csak a ktet msodik felben megszlal eurzsiaiak szmolnak majd csak le vele. A cri rendszer buksa s a bolsevik Oroszorszg megszletse nlkl ki tudja, hogy sor kerlt-e volna r.

    Ivan Szolonyevics, Pjotr Szavickij, Nyikolaj Trubeckoj, Georgij Vernadszkij s Lev Gumiljov kivtel nlkl gyűlltk a bolsevizmust, mint politikai rendszert. A Szovjetunibl 1922-ben kiutastott monarchista Ivan Iljin pldul gy vall erről: Az orosz kommunista forradalom az eurpai szellemi rothads gymlcse.. ..a Nyugat hallos ajndka volt Keletnek, aztn az egsz vilgnak.

    Iljinhez hasonlan szintn fehremigrns Ivan Szolonyevics, aki Argentnban rja meg majd főművt - az őt megelőző szerzőktől eltrően -, nem tagadja az orosz hdts tnyt: A hdt orszgok kzl Oroszorszg az első helyet foglalta el: huszonktmilli ngyzetverszta nem pottyan le csak gy az gből, s br a Lenineket s a Sztlinokat idejben fel kell akasztani, gy gondolja, hogy Sztlin 1947-ben nem tudott msknt cselekedni, mint ahogy cselekedett, Magyarorszg, Lengyelorszg vagy a tbbi kirtse azt jelentette volna, hogy Magyarorszgon, Lengyelorszgban vagy egyebtt a kommunista hdtkkal szemben hatrtalan gyűlletet tpll kormnyok s hadseregek jttek volna ltre. Keresztet vethettek volna a vilgforradalomra s vrhattk volna az egsz vilg kapitalista konszolidcijt, amely vgső soron torkon ragadta volna a vilgforradalmi spredk orosz osztagt valamennyi kommunistt, enkvdst, keretlegnyt s hhrt.

    Vgkvetkeztetse ezek utn rendkvl meglepőnek tűnik: a szovjetek utni Oroszorszgnak knyrtelenl centralizlt s irgalmat nem ismerő hatalomra lesz szksge.

    Az eurzsiaiak, akiket gy ismernek, mint akik főknt Szfiban, Belgrdban, Berlinben, Prgban s Prizsban munklkodtak, s akik ltezse kifejezetten az emigrnslthez ktődik, nem gondolkodtak alapvetően msknt a szovjetrendszerről, mint az imnt idzett szerzők.

    Akinek kzlk nem volt elg esze, vagy szerencsje, bizony gy jrt, mint a Prgban lő Pjotr Szavickij, aki a cseh fővros felszabadulsa utn tz vet tlttt klnbző szovjet lgerekben, holott a szveggyűjtemnyben megjelent rsai lnyegben a szovjetrendszer ltjogosultsgt tmasztottk al. A hszas vekben ugyanazt lltja, amit a bolsevikok: alaptalan szlv-orosz vilgrl mint kulturlis egszről beszlnnk, (mert) nem szlvok s nem turniak vagyunk, hanem oroszok. "Az eurzsiaiak rvei" cmmel 1933-ban rja: Az orosz forradalom leszmolt a magt Eurpnak tekintő Oroszorszggal A kommunista hatalom az egszsges s alkot eurzsiai hagyomnyokhoz kapcsoldik azzal, hogy szabadsgot s teret ad Eurzsia sok klnfle nyelvnek a hasznlathoz s fejlődshez.

    Az orosz trtnelemben nagy szerepet jtsz tatrjrsrl lnyegben Nyikolaj Trubeckojjal egytt lltja, hogy -, tatr uralom nlkl nem lett volna Oroszorszg. Sőt, Trubeckoj szmra az sem okoz problmt, hogy a moszkvai llamot Dzsingisz kn rksnek tekintse. lesen szemben ll a pnszlvizmussal, amely az oroszostssal egytt (sic!): a birodalmi Oroszorszg trtnelmi hagyomnyainak teljes elrulsa volt, s a szovjethatalmat nem tekinti alapvetően msnak, mint a Romanovok nemzetellenes monarchijt megdntő rezsimnek.

    Pusztn az emltett idzetek azt a klns ellentmondst rzkeltetik: br az eurzsiaiaknak nem volt alapvetően nyre mindaz, ami Szovjet-Oroszorszgban trtnt, vgkvetkeztetseikben mgiscsak be kellett ltniuk, hogy eredetinek tartott elkpzelseiket a Szovjetuni valstotta meg. Nem kis szerepe volt ennek abban, hogy a harmincas vekben vlsgba kerlt az irnyzat. Erről itt a ktetben ismt nem rteslhetnk. Ehelyett olvashatjuk a Trubeckoj-utd mg idejben az Egyeslt llamokba emigrl Georgij Vernadszkij illetve a Szovjetuni lgervilgt megjrt Lev Gumiljov jval ksőbb keletkezett, egybknt szintn igen izgalmas tanulmnyait.

    Siselina nem foglalkozott Vlagyimir Zsirinovszkij szak-dl ellenttprnak megismertetsvel, hisz felttelezi, hogy arrl a magyar olvasnak fogalma van.[8] Nem rtott volna megemlteni viszont, hogy az egsz orosz geopolitikai gondolkods jraindtsban Zsirinovszkijnak igen erős kataliztor szerepe volt.

    A mg ma is alkot Alekszandr Nyeklesza s Alekszandr Zinovjev mellett a knyvben a fiatalnak szmt Alekszandr Dugin s a kt ve elhunyt Alekszandr Panarin fejtegetsei a legrdekesebbek. Az ő munkssguknak nem kis szerepe van abban, hogy ma mr nyugodtan beszlhetnk igazi orosz geopolitikai iskolrl.

    Dugin elismeri, hogy sszeomlott a szovjet-amerikai bipolris rendszer, de ennek ellenre amellett tr lndzst, hogy ilyenre mgis szksg van.

    Mackinder frazeolgijt kvetve az n. parti terleteket kvnja Oroszorszg szvetsgesv tenni, mikzben azt is kijelenti, hogy Oroszorszg egyik leglnyegesebb geopolitikai ignye a birodalompts.

    Szerinte Oroszorszg az I. s a II.vilghborban ngyilkos konfliktusba keveredett a sajt termszetes geopolitikai szvetsgeseivel, a kontinentlis kzp-eurpai hatalmakkal: Ausztria-Magyarorszggal s Nmetorszggal.[9]

    Lnyegben teht visszatr ahhoz a korbbi orosz hagyomnyhoz, melynek lnyege, hogy Eurpt Oroszorszgnak Nmetorszggal kzsen kell felosztania. Az Oroszorszg s Nyugat-Eurpa kztti kztes znt, amiről megllaptja, hogy elsősorban szlv trsg, nem rzi a sajtjnak.[10]

    Mg Alekszandr Dugin főknt Eurpra, illetve nyilvn Zsirinovszkij nyomn - Indira, addig a filozfus Alekszandr Panarin elsősorban a Keletre, nevezetesen Knra, Japnra s Indira koncentrl. Potencilis szvetsgesknt ugyanis ezekre az llamokra szmt. Ebben egybknt Vlagyimir Zsirinovszkijtl is klnbzik, hisz kijelenti:

    Az j kezdemnyezst nem a gazdasgilag szegny Dltől, hanem a szellemileg gazdag Kelettől kell vrni. Az egyplusv vlt vilgban veszlyesnek tli meg a fogyaszti tpus migrcit, hisz a trsadalom dinamikus elemei, klnsen az elit tagjai levedlik nemzeti hovatartozsukat s gy viselkednek, mint a vilgban sikert hajhszva kborl nomdok[11]

    A Szovjetuni Panarin - szerint katasztrfk kvetkeztben jtt ltre s a Nyugattal val szembenllsban a Kelet előretolt hadllsa lett, azonban tovbbra is a nyugati elv, a nihilista modernits rabja maradt.

    Igen izgalmas krdsei kzl az egyik: mirt nem alkalmas Kna az j normarendszer kezdemnyezsre? Az igazi vlaszt Oroszorszgrl adott kpe adja meg: ez az az orszg, ahol ..egytt van jelen a morlis, vallsi, rtkelvű kihvs s az annak gyakorlati slyt ad anyagi erő.

    Ami a Kzp-Eurpa jvőjvel kapcsolatos fejtegetseit illeti, rdemes sz szerint idzni: Amg ltezett a Szovjetuni, mely a szuverenitsok ellen a proletr internacionalizmus nevben kvetett el mernyleteket, addig Kzp- s Kelet-Eurpa orszgainak nacionalizmusa kommunistaellenes volt. A Szovjetuni szthullsa utn azonban azonnal liberalizmuselleness s perspektvjt tekintve az atlantizmus ellenzőjv vlt.

    Huntingtonra is hivatkozik. gy ltja, hogy Kelet-Eurpa az oroszok szmra a szlv npekkel egytt elveszett s Kzp-Eurpt Nmetorszg fogja sszekovcsolni.[12]

    Panarin aligha gondolja megalapozatlanul, hogy a globlis hatalom totalitrius elfajzsa sszehasonlthatatlanul nagyobb kihvst jelent az emberisgnek, mint a korbban nemzeti s regionlis szinten megjelenő totalitarizmus.

    A vlogats kivlan tanskodik arrl a kulturlis pezsgsről, amely Oroszorszgban nemcsak a mlt vizsglatban, hanem a jvő frkszsben is tetten rhető. Krds, hogy - klnsen trsgnket illetően - milyen meglepetsekkel tud szolglni a sajt helyt kereső orosz nemzettudat s annak milyen hatsa lesz Moszkva politikjra. Mg izgalmasabb krds, hogyha alapvetően kicsi lehet is a szerepnk abban, hogy befolyssal brjunk r, megtehetjk-e, hogy nem tesznk lpseket mondjuk egy a korbbinl aktvabb kisebbsgvdő politika rdekben?

    [1] Ivan Szolonyevics (ld.albb) szhasznlata: az Oroszorszgban a most tombol marxista filozfia Nmetorszgban s Angliban szletett, de a totalitrius szifilisz ellen senkinek sincs vdettsge.

    [2] Igaz, az orosz szerkezeti sajtossgai kvetkeztben, a vgződsek mindig pontosan jelzik a tbbszrsen sszetett mondatokon bell, hogy a mű szerzője mire gondolt, gy oroszul nincsenek benne flrerthető mondatok. Magyarul viszont vannak, amit a hossz mondatok feltrdelsvel, tbb vonatkoz nvms hasznlatval lehetett volna elkerlni, illetve oldani.)

    [3] A pnszlvizmust az 1830-as vekben kialaktott hivatalos npisg, illetve őket kvetően a szlavofilek kpviselői fejlesztettk doktrnv. Igen fontos szerepet jtszott ebben a munkban a moszkvai egyetem trtnszprofesszora, a majdani II. Sndor cr nevelője: Mihail Pogogyin, akinek a hivatalos npisg egyik kpviselőjeknt a szlavofilekhez is kze volt, hisz a Moszkvityanyin folyirat főszerkesztőjeknt ő kzlte cikkeiket.

    Ennl is fontosabb azonban, hogy a moszkvai egyetemen a Szlv Nyelvjrsok Tanszke nlkle aligha jtt volna ltre mr 1836-ban. Őt lehet a modern orosz pnszlvizmus első apostolaknt emlteni, s br ktsgtelen, hogy az ő cikkeiből, tanulmnyaibl nhny rst 1958 ta olvashatunk magyarul, pnszlv nzeteinek fordtsa magyarul mg nem jelent meg.

    [4] Ekkor egybknt a kzvlemny mind Budapesten, mind Szent-Ptervron, illetve Moszkvban kifejezetten hbor-, vagyis leszmolsprti volt.

    [5] Amikor is a bolgroknak a Portra tmaszkodva sikerlt eredmnyt elrnik, vagyis kiharcolniuk a sajt egyhzmegyei nkormnyzatukat.

    [6] Erről tanskodik az Oroszorszg s Eurpa rendszervlts utni tbb orosz kiadsa, az, hogy nemcsak a kt vilghbor kztti Nmetorszgban, hanem a II.vilghbor utni Egyeslt llamokban, sőt a legjabban Japnban is rdeklődst vltott ki nemcsak Danyilevszkij, s Konsztanyin Leontyjev, hanem Ljudovit Str munkssga is.

    [7] Idzet Tyan-Sanszkijtl: A mi viszonyaink kztt a kolonizci egy fokozatosan keskenylő, fogazott, keleti vgn elvkonyod s elgyenglő kardra hasonlt, mely bekelődtt zsia ghajlati rtelemben zord szaki terletei s a srga faj legnagyobb kiterjedsű llamnak ősi fldjei kz. Minden egyes sszecsapskor egy ilyen kard hegye nagyon knnyen letrhet.

    [8] Nem minden alap nlkl, hisz az emltett politikus O szugybah Rossziji cmű 1993-ban Moszkvban megjelent knyve Oroszorszg sorsrl cmmel Budapesten is megjelent az rs Kiad jvoltbl, igaz vszm nlkl , gy magyarul is olvashat.

    [9] Dugin lnyegben leszmol az orosz tradciban igen kitart tengerszoros-orientcival s a pnszlvizmussal is: A szerb kvetelsek tmogatsa, a Boszporusz s a Dardanellk felelőtlen mtoszaOroszorszgot olyan politikai szerep betltsre knyszertette, ami nemcsak hogy nem az v, hanem egyenesen rtalmra van.

    A szlavofil geopolitikai utpia Oroszorszgnak a crjba, az egyhzba s a birodalmba kerlt, s csak az eurzsiai orientcij bolsevikok eljvetele mentette meg az orszgot attl, hogy regionlis hatalomm degradldjon.

    [10] Arra is hajland, hogy Nyugat-Ukrajna nhny rgijrl, gy Krptaljrl is lemondjon. Finnorszgban viszont a svd-finn s norvg-finn hatron orosz csapatokat llomsoztatna, mikzben a balti llamokrl, Litvnit leszmtva inkbb lemondana. Romnit kztes llamknt kezeli.

    [11] akiket kiszipkznak hazjukbl s a haztlan vilgelitbe igyekeznek integrlni.

    [12] Nagyon j megltsai vannak, amikor a globalizld vilgban a hatalom demokratizldsrl s legitimizcijnak problmjrl r: " A globlis hatalom szintjn ezek a problmk megoldatlanok. Ez a hatalom nhatalman alakul, az erőviszonyok elve(s rszben a "hideghbor" kvetkezmnyei) szerint s nem tekinthetjk sem demokratikusnak, sem legitimnek.

    Megoldatlan a hagyomnyos nemzeti hatalom (szuverenits) s a formld globlis befolysi vezet-megoszts elmletileg sem vilgos krdse is", ami mellett mg a kosz, az anarchia fogalma is ltezik, s ennek kvetkeztben a trsadalmakba az "j barbrsg" erői furakodnak be.


    : - , Russia.ru


    : , Georgia Times


    - -. , russia.ru


    . " ",


    . Russia.Ru


    : . GeorgiaTimes.TV


    . "-"


    vs.: .


    : . Russia.Ru


    4 : . " 24"

    :
    -
    ()

    (-)

    (-)

    ()
    -
    (-)

    ( )

    ()

    ( )

    ()

    ()
    ...