16 , -  




FAQ







-




















Eurasian Movement (English)



.. " "" -


.. " "

>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
(.) | mp3
.

(- mp3, . 1 )
:
- -
- -

--
[ ]
[ ]
[ -]
[ ]
[ ]
- [ ]
[ ]
[ ]
? []
[ ]
.. >>
>>
>>
>>
>>
" "
, 125375, , , 7, 4, 605, (. )
:
+7(495) 926-68-11
- , , , , CD, DVD, VHS , , "" .
E-mail:
  • " "
    -:
    +7(495) 926-68-11
  • - " "
  • . ()

  • [ ]

  • .
    : 117216, / 9, ..

    " "




  •    width=

      width=

    - width=
    Rambler's Top100



    ..

    -
    evrazia - lj-community
    -
    -




    (VIII )

    ( )

    ( )

    ( )

    . @Mail.ru
    ALEKSZANDR DUGIN | A VILGKORMNY IDEOLGIJA  

    ALEKSZANDR DUGIN

    A VILGKORMNY IDEOLGIJA

    Az blhbor utn, a tmegtjkoztats gyakorlatilag minden eszkzt felhasznlva - gy Oroszfldn, ahogy Nyugaton - folyamatosan kztudatba dobta az j Vilgrend" kifejezst, amelyet előszr Bush hasznlt, de ksőbb ms politikusok is felkaptak, belertve Gorbacsovot s Jelcint is. Az j Vilgrend", amely Egyetlen Vilgkormny fellltst javasolja - ahogy ezt Bilderberg Hrmas Bizottsgnak ideolgusai is nyltan megvalljk -, mr nem egyszerűen a vilgbankrok bizonyos okkult" cscsnak politikai-gazdasgi uralma krdse. Ez a Rend" valamifle sajtos ideolgia vilg szinten val győzelmt vetti előre, s azt jelzi, hogy nem csupn technolgiai uralomrl van sz, hanem ideolgiai forradalom"-rl, tudati fordulat"-rl, j gondolat"-rl is. A megfogalmazsok sztfolysa, az lland konspirci s elővigyzatossg, ezen mondialistk szndkos titokzatossga, egszen az eddigi pillanatig nem tettk lehetőv azon j ideolgia krvonalainak vilgos meghatrozst, amelyet bolygnk npeire akarnak erőltetni. Irak utn azonban, mintha valakinek a parancsra trtnt volna, feloldottak bizonyos tilalmakat, s publikcik tmege jelent meg, amelyekben kezdtk a dolgokat sajt nevkn nevezni. Ennek kvetkeztben, folyiratunk (Elementi) szerkesztősgnek kiprblt munkatrsai ltal fellltott analzis alapjn, ksrletet tesznk az j Vilgrend" ideolgiai alapelveinek alapjaiban val krvonalazsra.

    Az j Vilgrend" egy eszkatolgikus, messianisztikus vllalkozs, amely azonban nagyban tllpi ms, bolygnkra vettett utpik trtnelmi formciinak mreteit, mint pldul a korai protestnsok eurpai mozgalmt, a karmatikus kaliftust, vagy a kommunisztikus vilgforradalom clkitűzseit. Lehetsges, hogy ezen utpik szolgltak nyitnyknt a mondializmus vgső formjhoz ksrletekknt, amelyeknek pldjra integrcis mechanizmusok, kormnyzati struktrk hathatssga, ideolgiai prioritsok, taktikai mdszerek stb. műkdtek. Ha azonban nem ltezett volna a kortrs mondializmus, amely gy a protestantizmus, mint az eszkatolgikus eretneksg, valamint a kommunista forradalmak s hossz vszzadok geopolitikai kataklizminak prblkozsait magba szvta, a vgső formulk nem csiszoldtak volna ki - vgrvnyesen kifejezve azt, hogy ami e megelőző formkban gyakorlatinak s vletlenszerűnek tűnt, az valjban a trtnelem alapvető tendencijt folytatta az j Vilgrend" fel vezető ton. Ingadozsok, ktrtelműsgek, pragmatikus mozzanatok s taktikai okokbl trtnő elhallgatsok egsz sora utn, a mai mondializmus vgleges formba nttte alapelveit, az ppen aktulis helyzetre alkalmazva. Ezen alapelveket ngy szintre bontva lehet meghatrozni.

    Gazdasgilag

    az j Vilgrend" ideolgija egsz bolygnkon mindentt megtallhat s mindenre kiterjedő liberlkapitalista, piac-szisztmj llandsultsgot javasol, nem vve tekintetbe annak kultrkrileg s etnikailag klnbző rgiit. Minden trsadalomgazdasgi rendszert, amely a szocialits", a szocilis vagy nemzeti igazsgossg", a szocilis vdettsg" alapelemeit tartalmazza, teljesen le kell rombolni s az abszolt szabad piac" kzssgre talaktani. A mondializmus minden mltbli jtszadozsa a szocialista" modellekkel jelenleg hatrozottan megszűnik, s a piac liberalizmusa kezd a Vilgkormny ltal vezetett bolygnk egyedli gazdasgi meghatrozjv vlni.

    Geopolitikailag

    az j Vilgrend" ideolgija felttlen tiszteletet tanst a fldrajzi-trtnelmi rtelemben vett Nyugat s Kelet megklnbztetsnek. Mg egy-kt orszg viszonylatban is a nyugati fldrajzi fekvsűt rszestik előnyben a tőle keletebbre fekvő szomszdos orszggal szemben. A korbban műkdő szkmt, azaz a Nyugat geopolitikai szvetsgt Kelettel a Centrum (pldul a tőks Nyugat egytt a kommunista Oroszorszg nemzetiszocialista Nmetorszg ellenben) ellen, a mai mondializmus tbb mr nem fogadj a el. A nyugati orientci geopolitikai prioritsa egyre abszoltabb vlik.

    Etnikailag

    az j Vilgrend" ideolgija nemzeti, etnikai s kulturlis keveredshez ragaszkodik, a nagyvrosok kozmopolitizmusnak biztostva abszolt elsőbbsget. A nacionalista s mrskelten nacionalista mozgalmakat, amelyeket a mondialistk korbban a birodalmi tpus nagy nacionalizmus" elleni harcban hasznltak fel, kvetkezetesen elnyomjk, s szmukra ebben a Rend"-ben tbb mr nem marad hely. A Vilgkormny nemzetisgi politikja minden szinten keveredsre, kozmopolitizmusra, melting pot-ra [olvaszttgelyre] stb. fog irnyulni.

    Vallsi

    szempontbl az j Vilgrend" ideolgija egy bizonyos misztikus szemlyisg vilgrajvetelt kszti elő, akinek megjelense hatrozottan meg kell hogy vltoztassa a bolyg vallsi-ideolgiai arculatt. Maguk a mondializmus ideolgusai meg vannak győződve arrl, hogy Messis eljvetelről van sz, aki j valls trvnyeit mutatja meg az emberisgnek s csodk sokasgt hajtja vgre. A materialista, racionalista s ateista tanok mondialistk ltal trtnő pragmatikus felhasznlsnak kora lejrt, most az j vallsossg" korszaknak bekszntt hirdetik.

    Pontosan ilyen kp kerekedik a Hrmas Bizottsg, a bilderbergi klub, az amerikai Nemzetkzi Kapcsolatok Tancsa ideolgusai tanulmnyainak elemzsből, tovbb ms szerzőkiből, akik intellektulisan szolgljk ki a nemzetkzi mondializmust, legklnflbb szinteken - neo-spiritualisttl" kezdve, a pragmatista technokratk konkrt gazdasgi s strukturlis feldolgozsaiig bezrlag.

    A Vilgkormny ideolgija ezen ngy szintjnek figyelmes ttekintse szmtalan komoly kutats s vizsglat rszt kpezi, .amely rsz, remnyeink szerint lapunk elkvetkező szmainak oldalain tallja meg a helyt. Egy-kt aspektusnl azonban most mgis megllnnk.

    Előszr is, meg kell jegyezni, hogy ez az ideolgia sem a ,jobb-", sem a baloldalra" nem sorolhat be. Sokkal inkbb a polris politikai realitshoz tartoz kt metszet tudatos s elvi egymsra fektetse ltezik benne. Az j Vilgrend" radiklisan s kemnyen ,jobbos"-nak tűnik a gazdasg szintjn, ugyanis a szemlyes felelőssg abszolt primtust, a teljes piaci szabadsgot s az individualista tvgy nnept hirdeti. Prhuzamosan ezzel, az j Vilgrend" radiklisan s kemnyen baloldali" kulturlis-politikai vetletben, gy a kozmopolitizmus ideolgija, a hagyomnyos erklcs egybemosdsa a liberalizmus kozmopolitizmusval - pldul - a baloldali" prioritsok sorhoz tartoznak. A gazdasgi ,jobb"-szerűsg sszemossa az ideolgiai bal-oldalisggal" szolgl a modern mondialista stratgia koncepcis tengelyl, az eljvendő civilizci alapformjul. Ez a ktrtelműsg mr magban a liberalizmus" terminusban is megjelenik, ami gazdasgi skon abszolt piaci gazdasg", ideolgiai skon pedig - a mindent-megengedhetősg puha ideolgija". Ma mr teljes megalapozottsggal ki lehet jelenteni, hogy a Vilgkormny a maga sajt diktatrjt nem a totlis zsarnoksg", hanem a liberalizmus" elveinek alapjn fogja kialaktani. s nyilvnval, hogy pontosan ezen esetben a klns eszkatolgikus pardia, amelynek valsgaknt az j Vilgrend" feltűnik, befejezett s vgleges lesz.

    Msodszor, mind stratgiailag, mind kulturlisan a Nyugat kvetendő, amely fejbe vette az j Vilgrend" geopolitikai elmlett, vagyis, hogy a fnyteli oldal az, ahol lemegy a Nap, a Trtnelem Napja. A mondialista vllalkozsok megvalstsnak utols stdiumban a termszeti szimbolizmusnak teljessggel s vgletesen egybe kell esnie a geopolitikai szimbolizmussal, s az azt megelőző geopolitikai tfedsek, manőverek s politikai szvetsgek, amelyeket a mondialistk korbban sajt cljaik elrsre hasznltak fel, ma tadjk helyket a krlhatroltan kikristlyosult s egyszerűen belthat geopolitikai logiknak.

    Harmadszor, a Messissal, akinek eljvetelt minden romlott s tvelygő mondialista intzmny szolglni hivatott, az olyan ortodox vallsi tradcik szemszgből, mint amilyenekkel pldul a Pravoszlv Egyhz s az Iszlm rendelkezik, egyrtelműen s minden ktelkeds nlkl csak az Antikrisztus fenyegető alakja hozhat kapcsolatba. Ahogy magbl az apokaliptikus drma logikjbl kvetkezik, az utols sszetkzsben egyms kztt nem a szentnek s a vilginak, nem a vallsnak s ateizmusnak, hanem a szentnek s a szentsgtelennek, a vallsnak s az l-vallsnak kell megharcolnia harct. Ezrt van az, hogy a Vilgkormny Messisa nem egyszerűen kulturlis projekt", j szocilis mtosz" vagy utpista groteszk", hanem valami - ezeknl sokkal komolyabb, relisabb s flelmetesebb.

    A Napnl is vilgosabb, hogy a mondializmus ellenzői s az j Vilgrend" ellensgei, ahov magukat lapunk munkatrsai is soroljk, ktelesek ezen ideolgia vonatkozsban hatrozottan tagadlagos pozcit felvenni. Ez azt jelenti, hogy magtl rtetődően olyan alternatv ideolgit kell szembelltanunk a Vilgkormnnyal illetve terveivel, amelynek formja tbb-kevsb knnyen megkaphat az j Vilgrend" tanainak tagadsbl kiindullag. Ezen ideolgia, gykereiben szembeszllva a mondializmussal, ugyangy ngy szinten rhat le.

    Gazdasgilag

    trsadalmi egyenlősg, szocilis vdettsg, egysges" nemzeti faktor prioritsa a termels s eloszts rendszerben.

    Geopolitikailag

    egyrtelmű keleti orientci s szolidarits a mg keletebbi geopolitikai szektorokkal, pldul terleti konfliktusok vitjban s gy tovbb.

    3.)Etnikailag

    hűsg a npek s llamok nemzeti, etnikai s faji tradciihoz, nagy megklnbztetssel lve a birodalmi tpus nagy nacionalizmus" javra, a szeparatista elhajls kis nacionalizmus" ellenben.

    Vallsi

    szempontbl teljes odaads az eredeti s hagyomnyos vallsi formknak, amelyek egyrtelműen azonostjk az j vallsossgot", az j Vilgrendet" s a Messist az eszkatolgikus drma legbaljsabb szemlyvel - az Antikrisztussal (arabul al-Daddzsal).

    Az anti-mondialista ideolgiai harc frontjnak a jobboldali" s baloldali"-nak mondott ideolgik elemeivel egyarnt rendelkeznie kell, de neknk magunknak politikai rtelemben jobboldalinak" kell lennnk (azaz nacionalistknak", hagyomnytisztelőknek" stb.), s balosaknak" kzgazdasgi rtelemben (azaz a trsadalmi igazsgossg, a szocialits" stb. tmogatinak). Noha az effle egysgests nem tűnik ppen megszokott s megengedhető politikai programnak, megkerlhetetlen kvetelmny a harc adott szakaszn.

    Kelet geopolitikai elsőbbsge arra ktelez bennnket, hogy radiklisan utastsunk el minden olyan zsia-ellenes" előtletet, amely mostansg az orosz jobboldalra" is jellemző, az eurpai jobb" mra egyltaln nem aktulis idtlen pldja hatsnak nyomn. Az zsia-ellenessg" az j Vilgrend" kezre jtszik.

    s vgl, az egyhzakhoz val hűsg, hűsg a szentek tantsaihoz, elkerlhetetlennek s legfontosabb alapelveknek tűnnek az anti-mondialista harcban, ugyangy, mint ezen harc lnyege s rtelme az Igaz Isten vlasztsban, a jobboldali oldal", a j oldal" vlasztsban. s semmi ms, csakis Isten Finak vlasztsa ezen rettenetes ton tud megvdeni bennnket a ksrtstől, a bűnbeesstől, a csbtstl, a pusztulstl. Az Ő katoniv kell vlnunk, az Ő seregv, szolgiv s kldtteiv. Vilgkormny -stt erők utols felkelse az g ellen. Győzelmi toruk pillanata rvid ideig tart majd. Azok rme, akik az Istenben val Igazsg s Szabadsg rtelmben utolsknt harcolk" soraiba llnak -rk.

    Az Igazsg az, hogy a Megmrettets hirtelenl jvel".

    (Elementi - Eurzsiai Szemle, 2. szm, 1992)

    (Ford.: Gazdag Andrs)


    : - , Russia.ru


    : , Georgia Times


    - -. , russia.ru


    . " ",


    . Russia.Ru


    : . GeorgiaTimes.TV


    . "-"


    vs.: .


    : . Russia.Ru


    4 : . " 24"

    :
    -
    ()

    (-)

    (-)

    ()
    -
    (-)

    ( )

    ()

    ( )

    ()

    ()
    ...