16 , -  




FAQ







-




















Eurasian Movement (English)



.. " "" -


.. " "

>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
(.) | mp3
.

(- mp3, . 1 )
:
- -
- -

--
[ ]
[ ]
[ -]
[ ]
[ ]
- [ ]
[ ]
[ ]
? []
[ ]
.. >>
>>
>>
>>
>>
" "
, 125375, , , 7, 4, 605, (. )
:
+7(495) 926-68-11
- , , , , CD, DVD, VHS , , "" .
E-mail:
  • " "
    -:
    +7(495) 926-68-11
  • - " "
  • . ()

  • [ ]

  • .
    : 117216, / 9, ..

    " "




  •    width=

      width=

    - width=
    Rambler's Top100



    ..

    -
    evrazia - lj-community
    -
    -




    (VIII )

    ( )

    ( )

    ( )

    . @Mail.ru
    ALEKSZANDR DUGIN | ERS LZADSA 

    ALEKSZANDR DUGIN

    ERS LZADSA

    EROTIKA A PROFN S A SZAKRLIS VILGOKBAN

    A szakrlis szemlletmd a Tradci szempontjai a cl megvalstst illető eltrő rtekintsben klnbzik a profn llsponttl; azltal, hogy a szakrlis vilgszemllet mindent mint szimblumot rtelmez, amely szmra nem egyoldal, hanem valami ms, ami a szellemi, metafizikai szfrkra mutat. A profanizmus ellenben igyekszik a dolgokat nmagukban elegendőnek, befejezettnek tekinteni, vagy ms esetekben valamely konkrt, rzkelhető szintre leszlltani, gy van ez a szerelem krdse, problematikja, illetve a szexus s az erotika esetben is, sőt mi tbb, amennyiben az erotika krdst mint valami mlyet, bensősgeset s kezdettől fogva lvőt ljk t, az emberi pszichikum legalapvetőbb mechanizmusait birtokolva ebben a gigantikus hatalomban, nevezetesen a szexus szfrjban, vilgos, jl lthat s les a hatr a szakrlis s a pron szemllet kztt.

    Az erotika problmja nem egyszerűen egy a problmk kzl, emberi" sszefggsben jl lthatan kzponti helyet foglal el. Ezrt nagyon gyakoriak az erotikval kapcsolatos krdsek, alapjt kpezve a fundamentlis vallsi, filozfiai, morlis s tudomnyos tteleknek. A szexussal az emberi ltezs legklnbzőbb szfri kapcsoldnak ssze, s nem csak a pszichoanalitikus tanok formuli ta: hasonl kapcsolatok kerltek napvilgra az emberi trtnet legősibb emlkeiben. Az impertor szerelme, vagy a frak szexulis sajtsgai nemegyszer elrultk nemcsak a politikai, hanem szellemi irnyultsguk vltozsnak trtnett is. A Princpium rtelmezst is a szexuson keresztl" alkalmaztk, de az istenek vilghoz mrten. (Emlkezznk pldul a trjai hbor isteni előtrtnetre.)

    A kzppontban lvő erotikus tnyező megrtse profn llspont esetben kimerl abban, hogy a megrtshez vezető lehetősg is kizrt. Nzeteik szerint a szexualits mint llati megnyilvnuls, mint testisg gyakorol hatst az emberre, a gynyrre val mly sztni trekvs kifejeződseknt.

    Agynyr keresse, a gynyr akarsa az emberi lny legalapvetőbb jellegzetessgeinek a lnyege ahogy azt a prteszme" liberlis ateista ideolgija rti, ilyen vagy olyan mrtkben az egsz modern gondolkozsmdra befolyst gyakorolva. Ms szavakkal, a szexusban a profnok az emberi tnyező" vgső magyarzatt ltjk. Az ilyen logika ppen a pszichoanalzisben tallta meg sajt betetőzst, rdekes azonban, hogy a szkepszis s a profanizmus minden rezdlse egyes kultrkban, civilizcikban mg az ősi korokban is nagyon gyorsan hasonl gondolati kvetkeztetsekhez vezetett. De korunk klnbzik abban, hogy a mi ilyenfajta szexcentrizmusunk" dominns kulturlis jelensgg vlt, mg korbban megmaradt egy tbb-kevsb marginlis tendencia szintjn.

    Mg a profnok az erotikban az ember vgső magyarzatt ltjk (s itt nincs szksg tovbbi rtelmezsekre), addig a Tradci kpviselői szimblumokat tisztelnek benne, misztriumot, klnleges megismerst; megrteni, megfejteni s realizlni ezeket - feladat minden emberi lny szmra. A Tradciban a szexus ritulis cselekedet volt, amelyben a valsg fundamentuma nyilatkozott meg. A Tradci az erotikban egy mly, ontolgiai doktrna tkrződst ltta, s pontosan mint Tudst, mint Kinyilatkoztatst fogtk fel a szakrlis civilizci kpviselői azt a titkos impulzust, amely a frfi szellemi energijt a nőhz irnytja egy leten t, s egyttal a nőre val knz vgyakozst idzi elő. A Tradciban az erotizmus nem azrt centrlis, mert hatst gyakorol az emberre, hanem ezzel szemben azrt gyakorol hatst az emberre, mert a titkos centrlis alappal sszekapcsolva sajt megvalsulst, hrt ad az embernek sajt termszetről, ppen a szexuson keresztl. Ilyenformn a szakrlis perspektvban a szexusnak nem technikai oldalrl van sz, hanem ontolgijrl, rtelmnek felfogsrl.

    A szexus-szimblum magyarzatra szorul. Meg kell rteni, pontosan mit szimbolizl s miről beszl tulajdonkppen.

    A NAGY DID A knai tradciban a ltezs fundamentlis dualizmusa testesl meg a Yin-Yan(g) szintetikus szimblumban. E tradci a frfi s női kezdet e prjval pontosan a ltezők minden lehetősgnek a tudsra alapoz, ontolgikusan s univerzlisan rtve.

    Az első did a hinduizmusban a Purusa-Prakrti terminus foglalatba kerl, amely hasonl kozmolgikus funkcit tlt be.

    Principilisan, mindennemű nknyessg nlkl, a Lt forrsnak meghatrozsa ppen a did. Egysgesnek nem mutathatja magt anlkl, hogy fel ne osztannk előbb kt sszetevőre, gy, ahogy a megnyilatkozs kezdettől fogva arra val felosztst felttelez ami megmutatkozik, s aminek megmutatkozik. Emellett, az ami megnyilatkozik felttlenl fontosabb annl amiv lesz, vagy ms szavakkal, az ami megnyilvnul - aktv (g, hmnemű princpium) annl amiben megnyilatkozik passzv (Fld, női princpium). Ebből kvetkezik, hogy a nem" minden megnyilatkozs, minden teremts, minden manifesztci gykere s magtl rtetődő felttele. s fordtva, minden megnyilvnuls magban foglalja sajt gykert, a didot.

    A nem" adott az ember szmra, mint belső magnetikus vonzds, mint lland nyugtalansg, mint lecsendesthetetlen, felkavar impulzus, sszekapcsoldva ily mdon a megnyilvnuls, a megmutatkozs princpiumval, teht az ontolgia fundamentlis alapjaival. A szexus", a nem" problematikja metafizikai s spiritulis, kvetkezskppen megoldsnak s meghatrozsnak t kell fognia a valsg lnyegt. Az rtelem spirljn az erotika szakrlis megrtse felemeli a szexust kezdettől levő archetpushoz, a valsgot legmlyebb, leggykeresebb aspektusaiban megmintzva. A kznsges s mindennapi tapasztalsban, a sajt organikus s termszetes" vgyban az emberi lnyeg kzreműkdik a teremts klns titkban, a didok keletkezsnek primordilis sznjtkban, ahol a szellem ege, megmutatkozvn, mulattal tkzik ssze a matria fldjvel, valami mssal, mint ami ő maga; a fekete fld pedig elragadtatott rmlettel tekint a hideg gi szfrk abszolt kksgre. Frfi s nő ketthasttatott s elvlasztatott egy titokzatos rendels parancsra, minden pillanatban vgyva egymsra jjteremtik a mindenek előtt teremtett, ember előtti metafizikai vilg ontolgikus kapcsolatait, amelyen mg oly szembeszkő a Teremtő pecstje.

    A-MOR

    Boldog szerelmet nem ismer a trtnelem" rja A Szerelem s a Nyugat cmű knyvben egy francia rtelmisgi, Denis de Rougemont. A szerző tanulmnyban, pldul Trisztn s Izolda archetipikus mtoszn keresztl, bemutatja, hogy a szerelmi eposzok s mtoszok legtisztbb paradigmi szksgszerűen a boldogtalan szerelem idejra plnek. Az erotizmus magasabb rendű feszltsge tragdihoz, sztvlasztshoz, a felek" vgzethez vezet: egymstl tvol maradni. De Rougemont szemlltetsl a Trisztn s Izoldbl azt a rszt idzi, ahol is miutn hrom vig egytt ltek az erdőben elhatrozzk, hogy elvlnak egymstl Izolda visszatr Mrk kirlyhoz, Trisztn pedig tvoli orszgokba utazik Szndkosan vlnak el nem szűnve egymst szeretni , hogy a hallon tl tallkozzanak. Mirt tennk ezt az első pillanatra abszurd elhatrozst, akik nem lhetnek egyms nlkl?

    Ebben a trgyban a szakrlis szexus titkos indtka nyilatkozik meg, amely principilisan nem elgedhet meg a kt nem időbeli s rszleges egyestsvel, hanem kitart az aeternalizci" (az 'rkkvalvlevs'), a hzassg abszolutizlsa mellett, melynek oly mdon kell megvalsulnia, hogy a szeretők egyeslse (coitusa) egy pillanatra sem szakad a sztvlasztottsg peridusaira. A fldi vilgban ilyen permanens menyegző" azonban nem lehetsges; ellentmond nemcsak az emberi szervezet fiziolgiai sajtsgainak, hanem magnak a vilgmindensg struktrjnak, ahol is prok uralkodnak: lethall, nappalj, fntlent s gy tovbb. A fldi szerelem vgessgre van krhoztatva. Kezdettől fogva drmai. Az rzs legelső felbredsvel a nagy did trvnyeinek hatsa al kerl, amely krlelhetetlen vgzettel forgatja a msodlagos kozmikus prokat.

    Az erotika szűnni nem akar metafizikai tragikumot hordoz magban. A szerelmesek nem prblnak vghezvinni semmit, ami a vilg lehetősgein tl van, visszafel akarjk forgatni a trvny krlelhetetlen logikjt, amely a Biblia első szavaival kezdődik Kezdetben teremte Isten az eget s a fldet". Termszetesen lehetetlen lehetetlensgről van sz, de nem lehet knyszerteni a szerelmeseket, hogy ne szeressenek, hogy ne kvnjk vgyva egymst. A szerelem megszntethetetlen drmja, a szexus risi feszltsge a valsg alternatv felptsnek olyan titkos akaratbl tpllkozik, amelyben kezdetben" semmi ms nem lehetett, mint a nagy did.

    A kzpkorban a trubadrok s a minnesangerek az AMOR a 'szerelem' szt ezoterikusn A-MORS-knt fejtettk meg, ami annyit tesz: 'nem-hall', 'halhatatlansg'. Ez korntsem kltői metafora: a lovagi kltszet s rtusok sajtos vallsi s gnosztikus rtelmezsek doktrninak kibontsai voltak, amelyekben a szerelmet mint a tnyleges halhatatlansg" elrsnek effektv s teljesen konkrt metdust fogtk fel. E gnosztikus krk a vilg teremtst nem tekintettk pozitvnak, hanem inkbb olyan katasztrfnak, amely sztrombolja az isteni teremts előtti harmnia teljessgt. A hall ezen krk vlemnye szerint nem a teremts vge, hanem kezdettől val lnyege, ahogy minden feloszts akr az g s fld, vagy a llek s test az Egysg sztrombolsa. A szerelmet ppen ebben a vallsi sszefggsben mint az igazi, dvs, teremts előtti vilghoz val ontolgiai visszatrs fennmaradsa rtelmeztk, s ezrt mint rtkes metafizikai minősg kzponti helyen llt doktrnikban. Az erotika rvn az ember rbredhet az első did egsz pusztt vgzetessgre, a megtart szerelem egzaltcijn keresztl pedig kpes betekinteni a hallnak al nem rendelt terletekre.

    Vive Dieu Saint-Amour" (ljen az Isten-Szent-Szerelem) ez volt a templomosok győzelmi kiltsa. JNOS apostol egy mondatra az jszvetsgből Isten maga a Szeretet" - alapoztak egy teljes kln teolgit, mint a lehető legmagasabb rendű keresztny elragadtats kifejeződst, amely olyan, mint SZENT PL apostol szellemnek vgsőkig elmenő s kompromisszumoktl mentes izzsa leveleiben. Mikor az apostol kimondta azt a mondatot, hogy nincs sem frfi, sem nő" (sem frfi nem, sem női nem), ő ppen ennek a transzcendentlis, nem-teremtett, teremts-feletti vilgnak" az llapott birtokolta, ahol paradox mdon az egsz szvetsgi kozmolgia eltrlődik: a valsg minden fatlis szablya, amely a kettőssg trvnyeire pl. Principilisan, ő maga egyrtelműen fogalmazta meg: a teremts legyőzetett"; legyőzetett a nem-teremtett Fi megtesteslsvel, aki legyőzte a hallt, s aki maga a szeretet.

    Az evanglium mondja: g s fld elmlik, az n szavaim rkkvalak". gy a tragikus szeretők is, Trisztn s Izolda, szimblumai a hmnemű gnek s a nőnemű fldnek, elmltak", meghaltak", elpusztultak", de a szerelmk, mint az Isteni Sz, rkkn rkk megmarad a hallon tl. .

    g s fld elmlik" ez a mondat elvezet minket ahhoz az eszkatolgihoz s tudomnyhoz, amely az idők vge s a vilgvge problematikjval foglalkozik. Ha a did, vilgra hozva a boldogsg nlkli szerelmet, melyet kettős termszetvel szmolva alkotott meg, ltrehozta mint prt az eget s a fldet", nem lesz-e gy g s fld halla az a pillanat, amelyben a nagy vgy lehetősge vgl teljesen valra vlik? Nem ppen a hall-e az t a halhatatlansghoz?

    AZ EROTIKA ESZKATOLGIJA

    A felhvs, szaporodjatok s sokasodjatok", ugyangy, mint a puszta gynyr keresse, szakrlis nzőpontbl a legkevsb sem vonatkozik sem a szerelemre, sem az erotikra. A nagy vgy ilyen banlis megfejtsei csupn flretoljk a nemek valdi problmjt. Bennk: megfutamods, flelem, szndkos megfordts. jra s jra fellngol frfi s nő nyugtalant vonzdssal, amelyet nem tud kioltani sem kicsapongs, sem mrtkletessg, s amely egyttal folyton gytri s emszti a szvet bellről, titkos akarattal, amely a Lehetetlenre, a transzcendentlis hzassgra, a varzslatos menyegzőre trekszik, tl a realitson. . .

    Az lom a mesebeli hercegről s a gynyrű hlgyről nem helyezhető a trtnelembe vagy valamely korba, ők nem egyszerűen a romantikus kzpkor produktumai vagy gyermekek infantilis fantzii. Fellesztik bennnk az ősi, mly archetpusokat, nll lttel rendelkezve, fggetlenl az individuumtl. Vrakozs a mesebeli hercegre brmely teljes rtkű nő rk belső drmja. A gynyrű hlgy keresse titokzatosan orientlja brmely igazi frfi impulzusait. Ebben mutatkozik meg az erotika szakrlis faktora. Ebben trulkozik fel a nemek" szakrlis titka.

    A keresztny tradci kzponti helyre lltja a hzassg-szimbolikt. A Brny menyegzőjnek titka az emberi llek menyasszonyval a hvők erotikus irnyultsg vallsi megvalstsnak alapjul szolgl. Ez a titok pontosan jflkor valsul meg, amikor is a Nap elri legalacsonyabb pozcijt a horizont alatt. A theolgiai interpretciban a Brny nagy menyegzője az idők vgn lesz meg, a rettentő tlet pillanatban.

    A keresztnysg - eszkatolgikus valls. rtelme s sajtsga, zenete abban ll, hogy beszl a Fny vgnek kzeledtről, paradigma, amely JZUS KRISZTUS első fldreszllsban teljesedik be. A trvny a kegyelem erejvel vlik megvalsthatv, de a kegyelem titka mg egy bizonyos ideig titokban kell, hogy maradjon, mg keresztl nem megy az Antikrisztus borzalmain, s csak az apostasis" ('hitehagys', 'hittagads') betetőzse utn mutatkozik meg egy teljes vilgban a kegyelem teljessge. A keveseknek adott gret akkor mindenki szmra nyilvnvalv lesz, s a vilg potencilis tlnyeglse egyedli valsgg vlik. Amg a vilg van, addig bennnk a megosztottsg s a did trvnye dominl, a szerelem megmarad remnytelen tragdinak, a teremtmnyek pokoli knjainak, keresve igazi szerelmket. Itt a keresztny tradci, a keresztny kinyilatkoztats legmlyebb, forradalmi rtelme.

    A radiklis erotizmus dinamikja sajt eredetben a lehetetlen szomjhozsra megnyitva - előbb vagy utbb ahhoz vezet a csillapthatatlansg őrletben, hogy a vgzetes valsg ltszatnak akadlyt sem mlknt, sem rkktartknt, sem le-győzhetőknt nem tudja mr szemllni. Ha a vilg megli a szerelmet, elnyomja, lealacsonytja, szthastja, magtl rtetődő, hogy a szerelem ugyangy felel majd r... eltrli a vilgot.

    A keltk legendibl idzi FULCANELLI : a vitz keltk azzal dicsekedtek, hogy nem flnek semmitől, kivve attl, hogy az g rszakad fejkre. Ms szavakkal: a vilg addig fog szilrdan llni, amg nem trtnik semmi a Teremts Knyvnek első pontjval ellenttes: Kezdetben teremte Isten az eget s a fldet". A vilg vgn ez a kettő megszűnik kettő lenni. g s fld sztbonthatatlan lelsbe zrul, meghalva mint reg g" s reg fld", de feltmadva a transzcendentlis Hzassg szellemi vilgban. A fldnek knz, csillapthatatlan s boldogtalan a szerelme az g irnt, s az gnek a fld irnt, ezek az ősi princpiumok izzanak oly hossz ciklusokon t; felbresztette egyszer őket az ősi parancs varzslata, s tszellemlnek a szenvedlyes lelsekben.

    A vilg vget r.

    A szerelem elkezdődik.

    Az idők jeleinek trvnye ez; ma mg a btor keltknak is minden okuk megvan a flelemre. s minden szeretőnek - alapja a remnyre, a lehetetlen kzeli beteljeslsnek remnyre.

    A SZERETŐK VGSŐ LZADSA

    Megmutatkozik, hogy a szakrlis szerelem, a Tradci szent erotizmusa valami teljesen klnbző, mint a kznsges erotika s az a nemi valsg, amelyet a profn lnyek millii banlisn tlnek. Ez a dualizmus: az Isten irnti szent szerelem" s az sztnk bűns szerelme" alapozta meg rszben a keresztny morlt. Azonban sem az első, sem a msodik esetben nem kt eltrő impulzusrl van sz, hanem egy s ugyanazon rzk mlysgnek kt fokrl, amely elveszhet a pszicho-fizikai rzkels horizontlis labirintusban, de a metafizikai fensőbbsg fel val vertiklis kitrsre is koncentrlhat. A bibliai nekek neike mly teolgiai trakttus a nagy kirly s az isteni jelenlt lngol nszrl, de nyelve a forr s szenvedlyes testi szerelem nyelve. A ksrlet, felosztani egyfelől az agapt morlis szeretetre", kznsges rokoni vagy trsadalmi rzs-szeretetre" , s msfelől az Erst bűns fellngolsra", az sztnk elragadtatsra", csupn tipikus farizeus trekvs: megfosztani a kinyilatkoztatst eszkatolgikus erejtől, univerzalitstl, az emberi lny legkzepbe val intim behatolstl.

    A moralizmus mindig s minden esetben szksgszerű hazugsgot, rejtett hibt hordoz magban. Ez azzal magyarzhat, hogy kitart a nem ml" s el nem hagyhat" j-rossz" pr mellett, elfeledkezve arrl, hogy ppen e kiltstalan pr megismersnek megzlelse volt dm bűnbeessnek az oka. A Tuds Fja a legvgső foka a moralistk minden tpusnak s gnak, minden vallsnak s kultrnak ez a szerelem s az let elleni harc vezrkara. Az let Fja - egysg, benne nincs megoszts, szvs gykerei behatolnak a fldalatti sztnk mlysgeibe, ragyog koronja azonban az g misztriumaihoz tartozik.

    Szerelem egy s osztatlan. Nincsenek pozitv s negatv aspektusai. Egyetlen hiba szmt, a hidegsg, az erőtlensg, a totlisan fanatikus eksztzis sztforgcsoldsa emcikra - gy a kicsapongsban, mint az aszkzisben. Bűn - a szerelem hinya. Mikor Ers hallgat, a did alattomos hallt beszl objektv igazsgnak, igazsgos rendnek, a legjobb, legblcsebb vilgfelptsnek adva ki magt.

    Mria Magdalna alakja archetpusa annak, hogy a horizontlis erotizmus tbblete elvezethet a magasabb szerelemhez. Elepedni az olthatatlan szomjsgtl, valban, a szeretők tjukat mint tudatosan vlasztott poklot lik t. De ppen a fjdalom hatrtalansga tant minket megklnbztetni a nyomorsg csalfa larca al rejtett transzcendentalits ragyog igazsgt az anyag hullaszagtl, amelyet a főpapok vlasztkos ltzete leplez el.

    Az erotika nlklzhetetlen felttele a meztelensg. Nem csupn a test meztelensge, hanem elsősorban a szellem. Az Ers nem ltja a sznes ruhk hazugsgt, sajt igazt kveteli, valamennyi ontolgiai kiterjedse megnyilatkozst, amely a jelensgek talmi vilga mg rejtőzik. A szentek ritulis meztelensge kt szerető meztelensgnek vallsi kivetlse. Az angyalok szintn ruhtlanok az ő egyetlen leplk a lt fnye.

    Az erotika profanizcja, a szex nem csak a fundamentlis vgy elhajlsa a vertiklis szfrtl, ez maguknak az erotikus impulzusoknak a kasztrlsa is. ruv, divatt, szocilis motivciv stb. vltoztatva az erotikt, a profnok kilik annak lnyegt. Innentől kezdve a modern civilizciban egyre nvekvő szerepe van a mentlis s vizulis erotiknak" az elveszett minősget az emberek megprbljk mennyisggel, varicikkal, a tabuk megszntetsvel ptolni. De mindez sehogy sem akadlyozhatja meg a szerelem hallt mind kevesebb s kevesebb lesz; mg az rzki forrsg is talakul nyugodt, meleg parzslss, az rzki kitrst is megszokott, kzpszerű erotikus mrgezs helyettesti. A szexulis forradalom a ktsgbeess csobbansa volt. Utna az aszexualits stabil divatja kvetkezett. Az erotika modernkori elkorcsosulsn a materialistk klnsen vigadnak: a szerelem - fő ellenfelk az első teremtmny ideje ta le van jratva, profanizltk s groteszk tehetetlensgre krhoztattk. Az emberben lakoz llat" ellen val kzdelem sorn a moralistk sikeresen alkottak az emberből automatt, festett koporst" (orosz kifejezs, jelentse: 'kpmutat'), homo rationalis-t, gpet megfosztva a titkos tűztől. Szlsősges cinizmus ezt az elfajzst etiknak nevezni (amint nha a protestnsok, az lkeresztny moralizls bajnokai teszik).

    Ers ősellensgeinek ma minden okuk megvan rvendezni. A szerelem templomosai s gnosztikusai rgen eltűntek. A Szent Grl elveszett. Az Isten-szerelemről elfeledkeztek. A szakrlis civilizcit a perifrira űztk, a megvetett" harmadik vilgba. Fld s g, az egymshoz vonz mgikus rzs, amely annyi ven t felkavarta a vilgmindensget, gy ltszik elveszett: az g bezrult nmagnak elegendő azrjba, a fld sajt fekete humusznak rothadsrt lelkesedik A szexus az elektrontartomnyba fordult, Istenre egyltaln nem emlkszik. A Fedeli d'Amore-rl angolkros professzorok nyszrgnek mogorvn hazug egyetemi katedrk cinikus, materialista hallgatinak.

    Az let Fjt kiirtottk, koronjt is letrtk, a horizont hatrn hever oly magasan csak, amilyen magasan egykor paradicsomi trzse volt.

    De titokban s ktsgbeesve, az urbanizlt katakombk mlyn, az undortan boml emberek, dolgok s mechanizmusok kztt rik a szeretők lzadsa. Rajtuk keresztl, az elklnltsgkn s az ismeretlensgkn keresztl beszl a mg mindig vgyakoz egek alig hallhat hangja s a fld szenvedlyes magnya. Ők hűek a meztelensg misztriumhoz, a test, a szellem, a lt meztelensghez. Ők szomjaznak a Brny jszakjra, miknt az első igaz keresztnyek szomjaztak, nem pedig az a farizeus csőcselk, amely ma illeti magt ezzel a nvvel: - langyosok laodiceai gylekezete", amely visszautastja nemcsak a Paradicsom that fnyt, hanem a pokol izz gytrelmeit is.

    Tudjuk: a vilg nemsokra vget r. Vget r, mert szeretnk, mert vagyunk, mert kszlnk a vgső forradalomra. Tudjuk: g s fld elmlik, de az ő igje rkkval". Befejezzk a megtkozott Tuds Fjnak alsst. Vele egytt sszeomlik a vilgmindensg, de az let Fja jra fnyoszlopknt ll az ressg kzepn, krlvve az j Jeruzslem, az rk szerelem Jeruzslemnek ragyog falaival.

    Fordtotta: Arya Montra Munkacsoport


    : - , Russia.ru


    : , Georgia Times


    - -. , russia.ru


    . " ",


    . Russia.Ru


    : . GeorgiaTimes.TV


    . "-"


    vs.: .


    : . Russia.Ru


    4 : . " 24"

    :
    -
    ()

    (-)

    (-)

    ()
    -
    (-)

    ( )

    ()

    ( )

    ()

    ()
    ...