13 , -  




FAQ







-




















Eurasian Movement (English)



.. " "" -


.. " "

>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
(.) | mp3
.

(- mp3, . 1 )
:
- -
- -

--
[ ]
[ ]
[ -]
[ ]
[ ]
- [ ]
[ ]
[ ]
? []
[ ]
.. >>
>>
>>
>>
>>
" "
, 125375, , , 7, 4, 605, (. )
:
+7(495) 926-68-11
- , , , , CD, DVD, VHS , , "" .
E-mail:
  • " "
    -:
    +7(495) 926-68-11
  • - " "
  • . ()

  • [ ]

  • .
    : 117216, / 9, ..

    " "




  •    width=

      width=

    - width=
    Rambler's Top100



    ..

    -
    evrazia - lj-community
    -
    -




    (VIII )

    ( )

    ( )

    ( )

    . @Mail.ru
    Horvth Rbert | RDEMEK S VGZETES TVEDSEK: ALEKSZANDR DUGIN 

    Horvth Rbert

    RDEMEK S VGZETES TVEDSEK: ALEKSZANDR DUGIN

    A Havi Magyar Frum 2000. novemberi szmban a jobboldalisg vagy baloldalisg melletti llsfoglals szksgessgről szltunk. Megllaptottuk, hogy magt a politikai koszt teremtennk meg, ha jobboldali sajtossgokat s alapelveket baloldali tnyezőkkel kombinlnnk. Az albbiakban ezt egy gyakorlati pldval szeretnnk altmasztani. Bemutatjuk a harmadik utas mdszerek egy specilis nemzeti-bolsevik formjt, majd rsunk vgn a baloldali trekvsek nhny klns, tmnkba vg kvetkezmnyt vizsgljuk meg.
    Az 1990-es vek elejnek vilgtrtnelmi vltozsai kzepette megjelent politikai elmletek lvonalban risi trsvonal tapasztalhat. Az ebben az időszakban fellpő s a legkiemelkedőbb politikai ideolgikat felmutat kt gondolkoz ktsgtelenl Lszl Andrs (sz. 1941), illetve Alekszandr Geljevics Dugin (sz. 1962) volt. Egyikőjk sem nyugat-eurpai, mindketten jobboldali teoretikusokknt lptek fel, benső vilgukat tekintve mind a ketten az integrlis tradicionlis spiritualits elktelezettjei, csak msodsorban politikusok. Az egybeessek itt azonban vget is rnek. Az emltett trsvonal ahogy azt albb ltni fogjuk tlsgosan is jelentős. 1993 s 1995 kztt, majd főknt 1995 utn Dugin politikai ideolgijt mr egyre fokozottabban baloldali elemek hatottk t.
    Alekszandr Dugin tehetsges szerzőknt indult. Főknt tradicionlis tanulmnyai (in Milyj Angel, Elementy) s korbbi knyvei (Az Abszolt tjai; Hyperboreai teria; Konzervatv Forradalom) tekintetben jegyezzk meg, hogy a legtbb 1945 utn szletett nyugati tradicionalista rsainl nagyobb megszlt erővel brnak: lőbbek, hasznlhatbbak, egyszerre szimbolikusak s vilgosak, olykor egszen kltőiek s mgis metafizikaiak. Politikai vonatkozsban Dugin fő rdeme, hogy a francia j Jobboldal erősen intellektulis-rtelmi megnyilvnulsai utn, az ő politikai tanulmnyaiban (in Elementy, Gyeny, Zavtra) jelent meg jra nhny olasz s magyar kivtelt leszmtva a Julius Evola halla ta meglehetősen hinyz, nem csupn intellektulis, hanem azzal egyidejű spiritulis belltottsg. Magyar nyelven megjelent t rsa kzl ez a szimbolikus vonsokban megnyilvnul spiritulis httr taln az Ersz lzads-ban a legtranszparensebb. gy r: A Tradci szerint a szexus ritulis cselekedet volt, amelyben a valsg fundamentuma nyilatkozott meg. A Tradci az erotikban mly, ontolgiai doktrna tkrződst ltta, s a szakrlis civilizci kpviselői pontosan mint Tudst, mint Kinyilatkoztatst fogjk fel azt a titkos impulzust, amely a frfi szellemi energijt a nőhz irnytja egy leten t... a szellem ege, megmutatkozvn, mulattal tkzik ssze a matria fldjvel, valami mssal, mint ami ő maga; a fekete fld pedig elragadtatott rmlettel tekint a hideg gi szfrk abszolt kksgre.

    Alekszandr Dugin tehetsges szerzőknt indult. Főknt tradicionlis tanulmnyai (in Milyj Angel, Elementy) s korbbi knyvei (Az Abszolt tjai; Hyperboreai teria; Konzervatv Forradalom) tekintetben jegyezzk meg, hogy a legtbb 1945 utn szletett nyugati tradicionalista rsainl nagyobb megszlt erővel brnak: lőbbek, hasznlhatbbak, egyszerre szimbolikusak s vilgosak, olykor egszen kltőiek s mgis metafizikaiak. Politikai vonatkozsban Dugin fő rdeme, hogy a francia j Jobboldal erősen intellektulis-rtelmi megnyilvnulsai utn, az ő politikai tanulmnyaiban (in Elementy, Gyeny, Zavtra) jelent meg jra nhny olasz s magyar kivtelt leszmtva a Julius Evola halla ta meglehetősen hinyz, nem csupn intellektulis, hanem azzal egyidejű spiritulis belltottsg. Magyar nyelven megjelent t rsa kzl ez a szimbolikus vonsokban megnyilvnul spiritulis httr taln az Ersz lzads-ban a legtranszparensebb. gy r: A Tradci szerint a szexus ritulis cselekedet volt, amelyben a valsg fundamentuma nyilatkozott meg. A Tradci az erotikban mly, ontolgiai doktrna tkrződst ltta, s a szakrlis civilizci kpviselői pontosan mint Tudst, mint Kinyilatkoztatst fogjk fel azt a titkos impulzust, amely a frfi szellemi energijt a nőhz irnytja egy leten t... a szellem ege, megmutatkozvn, mulattal tkzik ssze a matria fldjvel, valami mssal, mint ami ő maga; a fekete fld pedig elragadtatott rmlettel tekint a hideg gi szfrk abszolt kksgre. Frfi s nő ketthasttatott s elvlasztatott egy titokzatos rendels parancsra, s minden pillanatban vgyva egymsra, jjteremtik a mindenek előtt teremtett, ember előtti metafizikai vilg ontologikus kapcsolatait, amelyen mg oly szembeszkő a Teremtő pecstje. (...) Amg a vilg van, addig bennnk a megosztottsg, a did trvnye dominl... Ha a vilg megli a szerelmet, elnyomja, lealacsonytja, szthastja, magtl rtetődő, hogy a szerelem ugyangy felel majd r: eltrli a vilgot. (...) A vilg vgn ez a kettő megszűnik kettő lenni. g s fld sztbonthatatlan lelsbe zrul... A vilg vget r. A szerelem elkezdődik. (...) A szerelem egy s oszthatatlan. Nincsenek pozitv s negatv aspektusai. Egyetlen hiba szmt, a hidegsg, az erőtlensg, a totlisan fanatikus eksztzis sztforgcsoldsa emcikra gy a kicsapongsban, mint az aszkzisben. Bűn a szerelem hinya. Mikor Ers hallgat, a did alattomos hallt beszl objektv igazsgnak, igazsgos rendnek, a legjobb, legblcsebb vilgfelptsnek adva ki magt. (...) Ers ősellensgeinek ma minden okuk megvan rvendezni. A szerelem templomosai s gnsztikusai rgen eltűntek. A Szent Grl elveszett. Az Isten-szerelemről elfeledkeztek. (...) De titokban s ktsgbeesve, az urbanizlt katakombk mlyn, az undortan boml emberek, dolgok s mechanizmusok kztt rik a szeretők lzadsa. Rajtuk keresztl, az elklnltsgkn s az ismeretlensgkn keresztl beszl a mg mindig vgyakoz egek alig hallgat hangja s a fld szenvedlyes magnya. Ugyanez a szimbolikus formban megnyilvnul spiritulis s ezoterikus orientci thatja politikai vonatkozs rsait is: Szemlyisge ktszereződik, hromszorozdik, ngyszereződik meg regnyei alakjaiban, s magt e szereplők kz helyezi egytt duplumaival, okkult msodpldnyaival, vals trtnelmi szemlyisgekkel, msvilgi rnyakkal, a "klső sttsg" hjaival, "nvvel br dmonokkal", specilis okkult szervezetek titkos genseivel rja (Egy Lthatatlan Birodalom csillaga. Jean Parvulescrl). Msutt ekkppen fogalmaz: gy cselekszenek a nemes szvű lovagok minden akadllyal szemben, felnőve a Gynyrűsges Hlgyhz, a Nagy Clhoz vezető ldozatt s frfiass vls tjn. (Az erotika idealizmusa)
    Publikciiban Dugin mindemellett az intellektulis kritika, az elmlylt vilganalzis felttelnek is eleget tett. Elemzsei nemcsak szles krűek, hanem lnyegbe vgak s koncentrltak is. Ren Gunon s Julius Evola nhny művnek lefordtsa s kiadsa utn Oroszorszgban ő trta fel legjobban a napjainkban vilgszerte uralkod politikai struktrk jelentsrtegeit, sszegezte az ezekhez elidegenthetetlenl tartoz ideolgik mibenltt: Az "j Vilgrend", amely Egyetlen Vilgkormny fellltst javasolja..., mr nem egyszerűen a vilgbankrok bizonyos "titkos" cscsa politikai gazdasgi uralmnak a krdse. Ez a Rend valamifle sajtos ideolgia vilgszinten val győzelmt vetti előre, (...) azonban nagyban tllpi ms, bolygnkra vettett utpik trtnelmi formciinak mreteit, mint pldul a korai protestnsok eurpai mozgalmt... A materialista, racionalista s ateista tanok mondialistk ltal trtnő pragmatikus felhasznlsnak kora lejrt, most az "j vallsossg" korszaknak bekszntt hirdetik (...) a Vilgkormny a maga sajt diktatrjt nem a "totlis zsarnoksg", hanem a "liberalizmus" elveinek alapjn fogja kialaktani. (A vilgkormny ideolgija) A modern vilg vonatkozsban msutt ezt mondja: A szex leginkbb anyagi s nylt formjig, fizikovegetatv mechanikjig lealacsonytva mint valamifle kzs nevező van jelen a modern kultrban. Ebben a szerepben a marxistk divatjamlt materializmust helyettestve lp fel... gy tűnik, a "termelsi viszonyok" [Marx] helyt mostansg a "nemi viszonyok" foglaltk el. (...) Az "erotika materializmusa", az "erotikus materializmus", mint gondolkodsi forma, kz a kzben jr a liberlis vilgszemllettel. Ugyanolyan arctlansggal, ahogy a marxistk a szellem magasabb rendű megnyilvnulsait s a szent, isteni kinyilatkoztatst materilis s gazdasgi trvnyszerűsgek kvetkezmnyeknt magyarztk, ugyangy a mai liberlisok mindent a "nemi elhajls", a "komplexusossg", a "perverzits" kategrijba sorolnak. (Az erotika idealizmusa)
    Publicisztikai tevkenysge mellett Dugin az aktulis orosz politikai letben is szerepet vllalt. gy tudjuk, hogy 1989-ben, a Pamjaty elnevezsű nacionalista ellenzki szervezetben, annak egyik vezetőjeknt kezdte politikai tevkenysgt. Magval a nacionalizmussal kapcsolatban ksőbb taln a legmagasabb rendű s legsznvonalasabb tevkenysget folytatta Oroszorszgban: kitartan s kemnyen nyesegette a pnszlvista vadhajtsokat (amelyek főknt a Molodaja Gvardija s a Ruszkij Vesztnyik folyiratokban nyilvnultak meg). Az j Vilgrend kpviselői ltal ihletett (!) szeparatista hajlam kis nacionalizmusokkal szemben ideolgijban a konnacionalista s szupranacionalista irnyzatokat tmogatta. Valamilyen mrtkben minden np nacionalista. Egy amerikai azonban ezt pldul gy rtelmezi, hogy az USA szabadpiaci civilizcis tpusra bszke, s egyltaln nem foglalkozik a nemzeti, etnikai, llami, faji kritriumokkal. Egy francia nacionalista egy kicsit mindig jakobinus, az egysges s oszthatatlan Franciaorszg hve, elsősorban a francia kultrhoz val tartozs s az llam irnti lojalits foglalkoztatja, s csak ezt kveti az etnikai sszetevő. Melyik tpushoz tartozik az orosz nacionalizmus? Melyek alapvető jegyei? (...) Az orosz nacionalizmust elszakthatatlan ktelkek fűzik a tr kpzethez. Nem a vr, nem az etnosz, mg csak nem is a kultra az a tnyező, amelynek alapjn az oroszok vikre ismernek. Az orosz minden ms npnl intenzvebben rzkeli a teret. A hatrtalan, belthatatlan, vgtelen horizontig nyl trsg, ennek szlelse s szelleme az orosz llek elvlaszthatatlan tulajdonsga. (...) Az orosz nacionalizmus alapja az imperium, mint integrl, tfog, univerzlis elv. Az orosz etnosz nyitott, befogad minden krbe igyekvőt. Az orosz affle eurzsiai rmai, amely a maga sajtos vallsi, trbeli vilgszemlletvel klnfle npeket s nyelveket egyest. (...) A nacionalizmus, mint ideolgia, egyltaln nem egyszerű nemzetsztnn alapul, hanem nemzeti sajtossgunk mly s vilgos beltsn, ami ms nemzetek s npek specifikumainak ismerett is felttelezi. (Az Eurzsia-vita s a nacionalizmus apolgija) Ebből az idzetből is kiderl, hogy Dugin politikai ideolgija elsősorban birodalmi, csak msodsorban nacionalista jellegű. Valban, legtbb munkja knyveit is idertve tnylegesen az Eurzsia-idea jegyben s gondolatkreiben rdott (Orosz kontinens; sszeeskvstan; Forradalmunk cljai s kldetse; Eurzsia misztriumai; Oroszorszg geopolitikai jvője). E ponton s e knyvek tekintetben azonban mr tartzkod kijelentseket kell tennnk.
    A birodalmisg s brmi, ami krbe tartozik: konnacionalizmus, szupranacionalizmus, Eurzsia ideja elsősorban s első fokon semmiflekppen nem geopolitikai eszme. E vonatkozs is hozztartozik, de semmikppen nem ezen nyugszik. Nemcsak a birodalmisg nem alapul ezen, de annak velejri, gy a szupranacionalizmus s Eurzsia igazi ideja sem a sz szoros rtelmben vett geopolitikn alapul. Alekszandr Duginnak mindezt nagyon jl kellene tudnia, hiszen a Konzervatv Forradalom kpviselőjnek tartja magt, ami intellektulis s szellemi ramlat. (Az eurpai szellemisg legnagyobb alakjait nem egy esetben Dugin mutatta be előszr Oroszorszgban, sőt olyanokat is, akik az eurpai szellemisg legnagyobb alakjai kategrit is messze meghaladtk.) A Konzervatv Forradalom ideja rja mindent tfog. Magasrendű princpiumaibl szrmazan nem nehz megfogalmazni a pozcit, amelyet a konzervativizmus harcosainak a valsg legklnflbb szintjein, minden konkrt esetre alkalmazva kell elfoglalniuk a metafizikaitl s a vallsitl a politikaiig, az etikaiig s a szocilisig. (Az erotika idealizmusa) m, ha mindez gy van, akkor Eurzsia igazi ideja s valsga, tovbb a birodalmisg maga, nem sokkal inkbb intellektulis s spiritulis valsg-e, mint brmi ms? Nem sokkal inkbb szellemileg ragadhat-e meg, mint a fldben, Oroszorszg nagy kiterjedsben? s nem sokkal inkbb msknt-e, mint forradalmunkkal avagy sszeeskvsnkkel, ahogyan azt ő sugallja? Mirt a jvőben Eurzsia, mirt nem a mindenkori mostban? Mirt a trben s időben, s mirt nem szellemi tantsainak rk realitsban?
    Dugin Eurzsia eszmnye az Eurzsia-igenls ltala megadott rtelme az oroszorszgi politikai viszonyok kztt valsznűleg mg a legjobb. A mai ljobboldal rtelmi s szellemi sznvonalra jellemző, hogy eme eszmje kvetkeztben sokan liberlisnak, nem elgg nacionalistnak, sőt szabadkőművesnek s cionistnak kezdtk tekinteni, holott politikai ideolgijnak Amerika-ellenessge, antimondializmusa s antiliberalizmusa taln harsnyabb, mint Eurzsia-prtisga. Dugin gy a nacionalista krk fokozatos elhagysra knyszerlt. (Minthogy Oroszorszgban a monarchista irnyzatok sajnos nemcsak nacionalistk, hanem erősen pnszlvistk is avagy azok szvetsgesei , egyszersmind velk is szembekerlt.) Nacionalizmus-kritikjval egyetrtnk: A "nacionalistk" csak passzv, vdekező ellenllsra vannak berendezkedve. Nosztalgijuk foglyaknt csak htrafel nznek, s szentimentlis rzelmeket tpllnak a mlt irnt. Az orosz hagyomnynak nem is annyira a szellemhez s lnyeghez hűsgesek, mint inkbb klső formihoz, noha Oroszorszg monoetnikus modellje mindenkppen "modernista" eszme, mivel Oroszorszg trtnelmben nyoma sem volt az ilyesminek. (Az Eurzsia-vita s a nacionalizmus apolgija) A problmnk nem Dugin nacionalizmus-brlata. Ellenkezőleg. Amit az imnt Eurzsia-idejval kapcsolatban megemlteni kvntunk, mindazt gy is sszefoglalhatnnk,hogy tekintettel zsia s a Kelet szellemi mltjra, alapvető szellemi jelentsre problmnk Eurzsia konkrtista felfogsval van. E konkretizmusnak tbb oka is lehet. Pldul a gyakorlatiassg tlhajtsa, ami 1995-ben a kpviselővlasztson val indulsig vezette Dugint (mindjrt rtrnk, milyen sznekben). Egy mai ellenzki esetben a tlzott gyakorlati politikaisg meglehetősen gyakran vezet baloldali nacionalizmushoz. s ekkor mr az sem szmt, hogy korbban mit fogalmazott meg vele kapcsolatban. Minthogy erős reakcionalizmushoz, antimondializmushoz s konkrtista Eurzsia-prtisghoz Dugin a nacionalista prtokban mr nem lelt szvetsgesekre, gy a baloldal fel fordult (amivel szemben gazdasgi s trsadalmi szempontokbl mr korbban, mg Konzervatv Forradalom cmű knyvben se volt kellőkppen elutast), oly mdon, hogy nacionalistv akarta tenni azt. Valjban azonban a Tradci egyik formja se ismerte el a tmegeket, a szocializmust s egyebeket mg a tantrizmus se. Dugin 1995-től azonban a Nacional(ista)-Bolsevik Prtban vllalt kzreműkdst, s a Limonka cmű lap teoretikusa lett.
    Mindezzel a kvetkező, teljessggel elfogadhatatlan nzetekhez rkezett: Palesztin terroristk, eurpai neoncik fldalatti csoportjai, szocilis forradalmrok s a "Vrs Brigdok" tagjai, a "demokrcit" megvető, titkon a liberlis korszak vgt vr arisztokrata csaldok leszrmazottjai, az olasz maffia tagjai, gaullistk s Franco-csodlk, a Harmadik Vilg forradalmrai, Amerika s zsia smnjai, kommunista vezetők, nmet bankrok mind rsztvevőkk vlnak a vgső Eurzsiai Birodalom jrateremtsre irnyul geopolitikai tervben. (Egy Lthatatlan Birodalom csillaga. Jean Parvulescrl) Ez a hozzlls, az ideolgiai kvetkezetessg s sznvonal rovsra menő, tltengő konspircis hajlam sajnos egyre kevsb ismeretlen a huszadik szzad utols negyedtől. rtkesebb krkben is egyre tbben gondoltk (G. Freda) s gondoljk mindezt komolynak. De hol vagyunk mr gy attl az ideolgiai tisztasgtl, amely Lszl Andrsnl mg olyan megfogalmazst nyert, hogy a baloldal semmifle erőivel nemhogy ideolgiai vagy stratgiai, de mg csak taktikai szvetsgre se vagyunk hajlandak?
    Noha Alekszandr Dugin az 1990-es vek legelejnek egyik legkiemelkedőbb politikai teoretikusa volt igazi gret , ltrejtt az rs elejn emltett trs: nemcsak leszakad Lszl Andrs tovbbra is teljesen tradicionlis alap, radiklis jobboldali politikai ideolgija mgtt, de szembe is fordul a jobboldalisggal. Vrsbarna, nemzeti-bolsevik elmletei nemcsak mesterkltek, de rt is velk a jobboldal labilisabb erőinek.
    Nyilvnvalan nem clunk a dolgok leegyszerűstse. Vilgosan ltjuk, hogy Limonov s Dugin rotbraun irnyzata miben klnbzik ms ilyen orientcival br third position-krktől vagy trtnelmű gykerű nmet csoportoktl. Egyltaln nem egy mindenki szmra nyilvnvalan baloldali indttats alapjn trekszenek a bal- s a jobboldalisg sszeegyeztetsre. Dugin, gy tűnik, ezt mondja: az igazn szellemi-politikai irnyzat kettőssgek, dualitsok felett ll. Mi is ezt mondjuk. Ez a kettőssgek feletti (Egysg vagy Nem kettő) a politikai bal- s jobboldalisg viszonylatban azonban csakis a jobboldalisgon keresztl s ltal rhető el. (Ezt a tmakrt Ultrajobboldalisg, mint metidealizmus, tovbb A Kard, a Kereszt s a Korona cmű tanulmnyainkban fejtettk ki bővebben.) A kettőssgek feletti pozci semmiflekppen nem juthat kifejeződsre a harmadik utas vagy trsutas irnyzatokban, a nacionalista s a bolsevik (tbbsgi, tmeges) sszehozsban, a jobboldalisg s a baloldalisg gynevezett sszeegyeztetsben s kombinlsban. A baloldalisg mindig ppen a sokasg ksrtsvel s igenlsvel volt azonos, s ily mdon a felsőbbnek s az Abszoltumnak a tagadsa. Jegyezzk meg tovbb azt is, hogy ami valban kettőssgek feletti, az a kettőssgek szabad megteremtsre is kpes.
    Dugin mindamellett abbl indul mg ki, hogy az j Vilgrend hatsa ppen gy megnyilvnul az gynevezett jobboldalon, ahogy a baloldalon, kvetkezskppen mr a jobboldalisg sem rvnyes. Ezrt a sugallatrt haragszunk mintegy a legjobban minden bal fel kacsingat irnyzatra. Mennyivel knnyebb lenne ugyanis radiklisan jobboldalinak maradva az lltlagosan jobboldali irnyzatok baloldali vonsait kimutatni, mint krelni egy alaptalan, folytonossg s legitimits nlkli egyveleget!
    Dugin tovbbi meggyőződse, hogy az ellenvilg, a nemltezsre s megsemmistsre trekvő j Vilgrend gazdasgi ideolgija jobboldali. Minthogy minden normlis embernek az eme j Vilgrend ltal akartnak az ellenkezőjt kell hajtania, szerinte ily mdon a baloldali gazdasgi s trsadalmi koncepci a helyes. A kapitalizmus, a szabad piacgazdasg vagy a gazdagok uralma azonban soha nem voltak jobboldali dolgok, akkor sem, ha nvleg elneveztek egy gazdasgi irnyvonalat jobboldalinak. Ez is egy durva, principilis tveds. (A feudalizmus a par excellence jobboldali gazdasgi-trsadalmi berendezkeds s alapelv; kiterjesztve pedig mindaz, ami fel konkludl. Ez akkor is tny marad, akkor is gy marad, ha a vilgban a feudlis berendezkeds helyrelltsra mr semmifle klső lehetősg nem mutatkozik. spedig azrt kell kitartanunk emellett, mert a benső s sajt vilgban a feudlis felllsnak pontosan megfelelő dolgokat egszen a Kali Yuga vgig meg lehet valstani s jra helyre lehet lltani.) Vgzetes tveds helyes ideolgit oly mdon kialaktani, hogy az ember nem tesz mst, mint az ellensg munkjt figyeli s ideolgijt alapvetően ennek a fggvnyben alaktja ki. Ez tipikusan modern, baloldali mdszer. Nem veszi szre, hogy nnn ellensgnek fggvnyv vlik. Az igazi teremtskor mg nincs ellensg, hacsak nem maga a teremtő az.
    Eduard Limonov s Alekszandr Dugin rot-braun (nemzeti-bolsevik vagy tmeg-nacionalista) irnyzata mindemellett sajtos misztikus alappal s felhanggal br. Vgl az ezen arculata mgtti dntő spiritulis tvedsekre kell felhvni a figyelmet.
    Dugin A nemzetibolsevizmus metafizikja cmű tanulmnyban amely metafizikai vonatkozsban is tbb slyos flrertst tartalmaz irnyzatuk jobboldali elemt (nacionalizmus) a szubjektivizmussal s az idealizmussal, baloldali tnyezőjt (bolsevizmus) pedig az objektivitssal s a realizmussal lltotta analgiba. A baloldali elem mindemellett a tantrikus Bal kz tj-val (vmacsra) is sszefggsbe van lltva. Mindezek viszont egyltaln nem valdi analgik. A legkevsb sem lehet szoros sszefggs (nemhogy analgia) a Bal kz tja s a politikai baloldalisg kztt. Ahogy azt mr msutt tbbszr is megjegyeztk, a politikai baloldalisg s a tradicionlis felfogsokban szereplő klnfle baloldalak kztt semmifle megfeleltethetősg nincs. A baloldali erők a tantrizmus vmacsra (Bal kz tja) irnyvonalnak is groteszk pardiit nyjtjk, orientciik s mentlis erőik soha nem tennk kpess őket arra, hogy a Bal kz tjt rvnyesen jrhassk. Ha a vmacsra erőteljesen hangslyozott is olyasmit, amit Nyugaton XIII. Le ppa ms sszefggsben gy fogalmazott meg, hogy maga a szuverenits nincs szksgszerűen hozzktve egyik politikai formhoz se (Immortalite Dei); tovbb, ha a vmacsra viszonya a trsadalmi trvnyekhez ambivalens is volt nem jutott eszbe politikai elvekk transzportlni tagadlagos pozcijt s averziit.
    Dugin szerint a nemzeti-bolsevizmus, a forradalmi harmadik t ltja meg leglesebben a jelenkori vilgban megbv hallerőket s hallt (lsd pldul A gnsztikus cmű rst). Ideolgija misztikus vonatkozsai szerint ppen ezrt ez a kevert politikai erő fogja jra megvalstani az rk vagy aranykori Birodalmat a Vilgvg pillanatban, a hall beteljesedsnek pillanatban.
    Nos, Dugin lltsval szemben a szakrlis indiai művszet nemcsak Sivt, az rkkvalsg Őrt brzolja vrsbarna sznnel, hanem vrsesbarna Mudvi is, aki keresztny viszonylatban a Stn alakjhoz ll a legkzelebb. Ő a legvgső ktelk megtestestője. Az illuzrikus valsg negatv lnyeghez val rgzts, odakts, megkts s megmerevts (m) kpezi termszett. Mudvi teht egy ellenistensg. A hall s a Vg nem jelent automatikus felszabadulst. Ő is megjelenik a Vg pillanatban, de nem a megszabadulst hozza el, hanem a vgső megbilincsels ksrtst. Mudvi az illzi minden nemnek sszessge, szubsztancija s ellenlnyege.
    A Vg, amely Siva akcija, gy nemcsak az rkkvalsg Birodalmval val tallkozs pillanata, hanem a Mudvivel val tallkozs is. A Vg mgpedig minden vg rmje nem csupnnn egyetlen oldalbl, nem csupn a Vgentlisgbl ll. A Vg rmjnek msik oldala a Mudvivel val tallkozs pillanata. A vrsesbarna Mudvi az illzik maximumhoz lncol. Az illzik kettősek: egyrszt a vilg, az objektivits illzijbl llnak, msrszt az individualits illzijbl. A szocializmusnak, a kommunizmusnak s a tmegek brmilyen igenlsnek belső lnyege pontosan a klvilg illzijhoz val hozztapaszts, a liberalizmus pedig a ml egynisghez val hozzbilincsels. A kettő egytt a baloldalisg egszt s kettős lnyegt alkotja. A harmadik utas mdszerek mindegyike ezt a kt ktelket kapcsolja ssze, s a mixtrt egy mindkt irnyba hat forradalmi elemmel aktivlja. A nacionalizmusban fennmaradt jobboldalisgot npiess, szocializmuss, majd kommunizmuss szeretnk tenni.
    Mindebből rthető, hogy a Vgidők klvilghoz s eghoz lncol, antikrisztusi vagy stni birodalmt egyesek mirt fogjk fel az eljvendő barna kommunizmus kornak. Ellenttben Alekszandr Dugin egyes elmleteivel, aki ezekkel akaratn kvl is az utbbi kpviselőit tmogatja.
    * * *
    Alekszandr Dugin tanulmnyai magyar nyelven
    Az erotika idealizmusa. Pannon Front 10. (1997. okt.) sz.
    A Vilgkormny ideolgija. Pannon Front 12. (1997. dec.) sz.
    Az Eurzsia-vita s a nacionalizmus apolgija. In Doktrnk s alternatvk (Az orosz klpolitikai gondolkozs: 1992-1998). H. n., 1998, Alkotmny- s Jogpolitikai Intzet.
    Ersz lzadsa. Tradci vknyv 1999. sz.
    Egy Lthatatlan Birodalom csillaga. Jean Parvulescrl. Pannon Front 24. (1999. dec.) sz.

    : - , Russia.ru


    : , Georgia Times


    - -. , russia.ru


    . " ",


    . Russia.Ru


    : . GeorgiaTimes.TV


    . "-"


    vs.: .


    : . Russia.Ru


    4 : . " 24"

    :
    -
    ()

    (-)

    (-)

    ()
    -
    (-)

    ( )

    ()

    ( )

    ()

    ()
    ...

    Referer: videos tags best




    5